Előzmények
FENYEGETŐ HATÁSOK
Az állattartás felhagyása
Miklapuszta területét a 20. században hagyományosan juhlegeltetésre használták. A legeltetést a 2000-es években felhagyták, melynek következtében felhalmozódott a holt növényi anyag, eltűntek a ritkább és érzékenyebb növényfajok, így a növényzet egysíkúvá vált. A kedvezőtlen változásokat az ízeltlábúak csökkenése és a rovarevő madarak fogyatkozása követte.
A nád, a cserjék és az invazív idegen fajok terjedése
A legeltetés hiánya a közönséges nád (Phragmites australis) és a keskenylevelű ezüstfa (Eleagnus angustifolia), egy invazív idegenhonos cserje előretöréséhez és a természetes növénytársulások visszaszorulásához is vezetett. A nád és az ezüstfa nemkívánatos gerinces ragadozók (dolmányos varjú Corvus cornix, szarka Pica pica) megtelepedését tette lehetővé.
Nemkívánatos fajok által okozott károk
Négy állatfaj (szarka, dolmányos varjú, borz, vörös róka) rendkívül elszaporodott a területen. Ezen ragadozók hatékonyan pusztítják a földön vagy talajközelben fészkelő madarak tojásait és fiókáit, így elszaporodásukkal csökkent a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madarak és partimadarak költési sikere.
Az ivermektinek ízeltlábúakat károsító alkalmazása
A legelő állatállomány féregtelenítésére használt ivermektint rutinszerűen az áprilisi kihajtáskor adják be, így a legelő állatok trágyájával kijut a gyepekre és ott károsíthatja a trágyához kötődő ízeltlábú fajok állományait. Ez a hatás valószínűleg hozzájárul az ízeltlábúak visszaszorulásához a projektterületen, valamint a legeltetett területeken Magyarországon és Európában máshol is.
Élőhelyek alkalmatlanná válása madarak számára
A fenti hatások révén a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok és a partimadár-fajok nagy része számára az élőhely már nem alkalmas táplálkozásra, fészkelésre vagy sikeres költésre. Ennek következtében ezen fajok állományai visszaszorultak vagy eltűntek a területről.
Keréknyomok
A gépjárművek használata során keletkező keréknyomok, különösen esőzések után, jelentősen károsítják a szikes puszták felszínét.
A PROJEKT KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEI
1. Alacsony intenzitású és rovarbarát juhlegeltetés visszaállítása az 1. évben (2022) Miklapuszta legértékesebb, magterületi részén (120 hektáron).
2. Az élőhelyek előkezelése az első két évben (2022, 2023) kaszálással, szárzúzással, szarvasmarha-legeltetéssel és kontrollált égetéssel (250 ha), mely a 3. évre (2024) lehetővé teszi a rovarbarát juhlegeltetés kiterjesztését a magterület teljes legeltethető egészére (515 ha).
3. A rovarbarát juh- és szarvasmarha-legeltetés további kiterjesztése a 4. évre (2025) a helyi gazdálkodókkal együttműködésben (legalább 2000 ha).
4. Az élőhelyi változatosság növelése ízeltlábúak számára rovarhotelek, ivermektin-mentes trágyahalmok és farakások kihelyezésével a hagyományosan legeltetett gyepeken (60 ha) a 2. évben (2023).
5. Az invazív idegenhonos cserjék (Elaeagnus angustifolia) visszaszorítása a leginkább fertőzött területeken a 2. évig (2023) a gyepek minőségének javítása és a nemkívánatos vadfajok élőhelyeinek megszüntetése érdekében (15 ha).
6. A nemkívánatos vadfajok (dolmányos varjú, szarka, borz, róka) állományainak gyérítése a gyepekben keletkező károk csökkentése és a ragadozók hatásának csökkentése érdekében (teljes projektterületen).
VÁRT EREDMÉNYEK
A projekt révén a természetvédelmi kezelések több élőlénycsoport (növények, ízeltlábúak, madarak) számára optimális kombinációja valósul meg, melynek révén elérhető az általános cél, a prioritás-élőhelyek természetvédelmi állapotának javulása a projekt teljes területén (4235 ha) olyan rendszerben, amely a projekt vége után is önfenntartó.
A projekt felhívja a figyelmet az ivermektinek használatának lehetséges negatív hatásaira a védett gyepterületeken, és vizsgálja a probléma lehetséges megoldásait, kiemelten a rovarbarát legeltetés és élőhelykezelés módszereit.
A projekt kedvezően befolyásolja 15 védett növényfaj, köztük négy orchidea-faj és a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) állományait.
A projekt révén megerősödnek az ízeltlábú- közösségek, kiemelten a trágyához kötődő állatvilág és a pusztai gyalogcincér Dorcadion fulvum cervae állományai.
A kezelések hatására újratelepül és ismét költeni fog Miklapusztán két kihalt madárfaj, a széki lile (Charadrius alexandrinus) és az ugartyúk (Burhinus oedicnemus), valamint nőni fog négy másik partimadár-faj költőállománya.
A projekt kedvező hatással lesz további öt, az Élőhelyvédelmi Irányelv II. Függelékén szereplő állatfaj és további 32, a Madárvédelmi Irányelv I. Függelékén szereplő madárfaj állományára.
Ezen célkitűzések biztosítják a sokszínű, egészséges és működő gyepi ökoszisztémák fenntartásában alapvető fontosságú állatközösségek helyreállítását.
