Október 7–8-án Gödöllőn rendezték meg a Pannon gyepek jövője – A természetvédelem és a fenntartható gyepgazdálkodás harmonizálása című szakmai konferenciát, amelyen projektünk munkatársai is részt vettek. A Grassland-HU LIFE integrált projekthez kapcsolódó rendezvény kiemelkedő érdeklődés mellett valósult meg: a két nap során összesen 250 kutató, természetvédelmi szakember, gazdálkodó, agrárszakember, oktató és döntéshozó találkozott, hogy közösen gondolkodjanak a hazai gyepterületek megőrzésének és fenntartható hasznosításának lehetőségeiről.
A pannon gyepek kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű élőhelyek, amelyek számos védett növény- és állatfajnak biztosítanak otthont, emellett fontos szerepet töltenek be a táj ökológiai működésében. Fennmaradásukat azonban egyre nagyobb kihívások elé állítja a klímaváltozás, a gyakoribb és súlyosabb aszályok, a vízháztartási viszonyok átalakulása, valamint a tájhasználat változása.
A konferencia egyik központi témája az volt, hogyan alkalmazkodhat a gyepkezelés ezekhez a változó környezeti feltételekhez. Az előadások és szakmai beszélgetések rávilágítottak arra, hogy a természetvédelmi szempontból megfelelő kezelési gyakorlat kialakítása összetett feladat. A kaszálás és a legeltetés módját, időzítését és intenzitását az adott élőhely ökológiai adottságaihoz, a fajok igényeihez, valamint az aktuális környezeti körülményekhez kell igazítani.
A megfelelő kezelési gyakorlat kialakításához elengedhetetlen a kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok összehangolása, valamint a beavatkozások hatásainak hosszú távú nyomon követése. A monitoring és az eredmények értékelése lehetővé teszi, hogy a kezelési módszereket a tapasztalatok alapján felülvizsgáljuk, és szükség esetén módosítsuk.
A rendezvényen a gyepek élővilágának megőrzése, a védett fajok élőhelyi igényei, az élőhely-helyreállítás, az inváziós növényfajok visszaszorítása, valamint a korszerű monitoring- és térinformatikai módszerek alkalmazása is hangsúlyt kapott.
A konferencián tárgyalt kérdések jól mutatják, hogy a gyepterületek kezelésekor nem elegendő egy-egy faj vagy természetvédelmi érték igényeit önmagukban figyelembe venni. Az élőhelyek szerkezete, a növényzet összetétele, a rovar- és madárközösségek igényei, valamint a legeltetésből és más kezelési beavatkozásokból eredő hatások egymással összefüggő rendszert alkotnak. Ezért a természetvédelmi intézkedések megtervezésekor az ökológiai folyamatok és a különböző élőlénycsoportok szempontjainak együttes mérlegelése elengedhetetlen.
A konferencia egyik számunkra különösen fontos szakmai programja az „Élő talaj, ellenálló gyep – a talajélet szerepe a gyepgazdálkodásban” című kerekasztal-beszélgetés volt, amelynek meghívott szakértői között projektünk vezetője, Dr. Lengyel Szabolcs is részt vett. A Gyenes Adrienn szaktanácsadó moderálásával zajló beszélgetésen Dr. Dobos Endre, Dr. Lengyel Szabolcs, Palik Ferenc, Dr. Szentes Szilárd és Dr. Márton Aliz osztotta meg szakmai szempontjait. A résztvevők többek között azt járták körül, hogy az aszályos időszakokban milyen szerepe lehet a tápanyag-utánpótlásnak a gyepek állapotának javításában, mikor indokolt a trágyázás, és milyen formában érdemes tápanyagot pótolni. A beszélgetés fontos témája volt a talajélet és a gyepgazdálkodás kapcsolata, valamint az állatgyógyászati kezelések, különösen az ivermektintartalmú féreghajtó készítmények alkalmazásának időzítése és lehetséges ökológiai hatása. A kérdés a rovarbarát legeltetés szempontjából is kiemelt jelentőségű. A legelő állatok trágyája a gyepi ökoszisztémák szervesanyag-forgalmának része, és számos ízeltlábú számára táplálkozó-, szaporodó- és fejlődési közeget biztosít. A trágyabogarak és más trágyalakó szervezetek közreműködnek a trágya lebontásában, a tápanyagok körforgásában, és közvetetten a talaj működésére, valamint a rovarevő madarak és más állatok táplálékellátására is hatással vannak.
Emellett a konferencia poszterszekciójában „A LIFE for BUGS & BIRDS projekt – Hogyan alakítja ki és tartja fenn a rovarbarát legeltetés a biodiverzitást a pannon szikes pusztákon és a löszpusztagyepeken?” című poszterünkkel is részt vettünk.
A kétnapos rendezvény egyik fontos üzenete, hogy a természetvédelmi célok és a fenntartható gyepgazdálkodás nem egymástól elszigetelt területek. Számos értékes gyep fennmaradásához hozzájárulhat a megfelelően megtervezett mezőgazdasági hasznosítás, különösen a természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő legeltetés. A megfelelő gyakorlat kialakításához ugyanakkor szükség van a kutatási eredmények, a természetvédelmi tapasztalatok és a helyi gazdálkodási ismeretek összehangolására. A kutatók, természetvédelmi szakemberek, gazdálkodók és döntéshozók közötti párbeszéd segíthet abban, hogy az ökológiai szempontból kedvező megoldások a mindennapi gyakorlatban is megvalósíthatók legyenek.
A konferencia lehetőséget biztosított a különböző szakterületek képviselői közötti tapasztalatcserére, valamint a gyepterületek megőrzését érintő közös kihívások és lehetséges megoldások megvitatására.
A Pannon gyepek jövője konferencia megerősítette, hogy a természetvédelmi szempontból értékes gyepterületek hosszú távú megőrzése folyamatos alkalmazkodást, naprakész tudást és együttműködést igényel. A tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása, a kezelések hatásainak nyomon követése és a helyi tapasztalatok figyelembevétele egyaránt hozzájárulhat a hatékonyabb természetvédelmi munkához.
Számunkra a konferencia részvétele egyúttal lehetőséget adott arra, hogy a rovarbarát legeltetéssel kapcsolatos tapasztalatainkat szélesebb szakmai közönséggel is megosszuk, valamint bekapcsolódjunk a gyepgazdálkodás és a természetvédelem közös kérdéseiről szóló szakmai párbeszédbe.
A pannon gyepek hosszú távú fennmaradása közös felelősségünk. Megőrzésükhöz a természetvédelmi célok, a fenntartható gazdálkodás és a különböző szakterületek együttműködésének egyaránt meghatározó szerepe van.
A konferencia Absztrakt kötete ITT a projektről készült poszter pedig ITT tekinthető meg.
Írta: Gál Renáta
Fotó: HOI
