Skip to main content

Újraindult a legeltetés Miklapusztán

Látványosak a különbségek a növényzetben a felhagyott (balra) és legelt területek között

Hosszú évtizedek után újra legelnek juhok Miklapusztán. Jelenleg mintegy 200 db szürkemarha és kb. 500 juh járja a tájat, segítve ezzel a természetvédelmi kezelést. Ez egy hatalmas mérföldkő a projekt életében.

Valamikor régen 2-2500 db juh legelt Miklapusztán. Az állattartás visszaszorulásával fokozatosan eltűntek a projekt magterületéről, ahol a növényzet megerősödött és ahol elszaporodtak a nemkívánatos növényfajok (pl. nád, ezüstfa, selyemkóró).

Az állatok legelésükkel és taposásukkal visszaszorítják az invazív növényeket, trágyájuk pedig tápanyaggal látja el az őshonos növényzetet, rovarok lárvái fejlődhetnek benne, melyek madaraknak, elsősorban a projekt két célfajának, az ugartyúknak és a széki lilének nyújtanak táplálékot. A rövidre rágott gyep kedvelt fészkelőhelye az említett madaraknak.

Fotó: Lengyel Szabolcs

Széki lile

A projekt egyik célfaja a széki lile. Ez az apró termetű parti madár nemcsak a területen, de egész Magyarországon kiemelkedő természetvédelmi érték. Állománya ingadozó, hazánkban 0-20 pár között mozog. Vakszikeseken, szikes tavaknál, és tengerpartokon figyelhető meg. A hazai szikes tavak eltűnése, kiszáradása, feltöltődése negatívan érinti a fajt. Védelme szempontjából nagyon fontos a juhokkal történő legeltetés. A legelő állatok visszaszorítják a növényzetet, a trágyájukban fejlődő rovarok pedig táplálékot jelentenek. A széki lile fészke egy talajra kapart mélyedés, amelybe általában 3 tojást raknak.

Természetvédelmi projekt indult Miklapusztán

Pozsgás zsázsa foltjaival tarkított vakszik

A Kiskunsági Nemzeti Park „Miklapuszta” tájegysége az ország közepén helyezkedik el, Bács-Kiskun megyében. Országosan védett természeti terület, kiterjedése meghaladja a hatezer hektárt. Az ország talán legszebb szikes pusztái itt találhatóak: kilométeres hosszúságú vakszikes felszínek, akár 1-1,5 méter magas szikpadkákkal és mélyebben fekvő mocsarakkal, mocsárrétekkel tarkítva. Területeinek kb. ötöde az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet része.

Az Ökológiai Kutatóközpont, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Debreceni Egyetem Élvonal Shorebird Science csoportja és a Dunatáj Közalapítvány szakemberei az Európai Unió LIFE-Nature programjának támogatásával természetvédelmi projektet hajtanak itt végre, melynek során többek között sok kerül a legeltetés visszaállítására, az özönnövények irtására, és a féreghajtószer-használat hatásainak vizsgálatára is.