Skip to main content

Újraindult a legeltetés Miklapusztán

Látványosak a különbségek a növényzetben a felhagyott (balra) és legelt területek között

Hosszú évtizedek után újra legelnek juhok Miklapusztán. Jelenleg mintegy 200 db szürkemarha és kb. 500 juh járja a tájat, segítve ezzel a természetvédelmi kezelést. Ez egy hatalmas mérföldkő a projekt életében.

Valamikor régen 2-2500 db juh legelt Miklapusztán. Az állattartás visszaszorulásával fokozatosan eltűntek a projekt magterületéről, ahol a növényzet megerősödött és ahol elszaporodtak a nemkívánatos növényfajok (pl. nád, ezüstfa, selyemkóró).

Az állatok legelésükkel és taposásukkal visszaszorítják az invazív növényeket, trágyájuk pedig tápanyaggal látja el az őshonos növényzetet, rovarok lárvái fejlődhetnek benne, melyek madaraknak, elsősorban a projekt két célfajának, az ugartyúknak és a széki lilének nyújtanak táplálékot. A rövidre rágott gyep kedvelt fészkelőhelye az említett madaraknak.

Fotó: Lengyel Szabolcs

Széki lile

A projekt egyik célfaja a széki lile. Ez az apró termetű parti madár nemcsak a területen, de egész Magyarországon kiemelkedő természetvédelmi érték. Állománya ingadozó, hazánkban 0-20 pár között mozog. Vakszikeseken, szikes tavaknál, és tengerpartokon figyelhető meg. A hazai szikes tavak eltűnése, kiszáradása, feltöltődése negatívan érinti a fajt. Védelme szempontjából nagyon fontos a juhokkal történő legeltetés. A legelő állatok visszaszorítják a növényzetet, a trágyájukban fejlődő rovarok pedig táplálékot jelentenek. A széki lile fészke egy talajra kapart mélyedés, amelybe általában 3 tojást raknak.

Természetvédelmi projekt indult Miklapusztán

Pozsgás zsázsa foltjaival tarkított vakszik

A Kiskunsági Nemzeti Park „Miklapuszta” tájegysége az ország közepén helyezkedik el, Bács-Kiskun megyében. Országosan védett természeti terület, kiterjedése meghaladja a hatezer hektárt. Az ország talán legszebb szikes pusztái itt találhatóak: kilométeres hosszúságú vakszikes felszínek, akár 1-1,5 méter magas szikpadkákkal és mélyebben fekvő mocsarakkal, mocsárrétekkel tarkítva. Területeinek kb. ötöde az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet része.

Az Ökológiai Kutatóközpont, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Debreceni Egyetem Élvonal Shorebird Science csoportja és a Dunatáj Közalapítvány szakemberei az Európai Unió LIFE-Nature programjának támogatásával természetvédelmi projektet hajtanak itt végre, melynek során többek között sok kerül a legeltetés visszaállítására, az özönnövények irtására, és a féreghajtószer-használat hatásainak vizsgálatára is.

Madárfiókákat gyűrűztünk 2024-ben

A Debreceni Egyetem végzi a projektben a partimadarak állományainak folyamatos felmérését és fészkeik monitorozását. A fészkelési siker vizsgálata fontos információkkal szolgál a terület állapotáról és a projektben elvégzett kezelések hatásairól. Idén négy faj (bíbic, gulipán, gólyatöcs, piroslábú cankó) összesen 169 fészkét figyeltük meg a tojásrakástól a fiókák kirepüléséig. A projekt egyik célfajánál, a széki lilénél is figyeltünk meg fiókás családokat. Három fajból összesen 14 fiókát színesgyűrűvel is elláttunk, ez segíti a jövőbeni hatékonyabb nyomon követésüket.

 

Fotók: Kocsis Lilla

Rovarhotelek a pusztában

Folytatódott a mesterséges élőhelyek kihelyezése az ízeltlábúak számára. A projekt-terület 21 pontjára raktunk ki általunk készített új típusú, innovatív rovarhoteleket. A rovarhotelek kialakításuknak köszönhetően elsősorban a talajfelszínen vagy annak közelében élő ízeltlábúaknak nyújt majd táplálkozó-, búvó-, szaporodó- és telelőhelyet.

Lifeforbugsandbirds Bolognában

A projektet bemutattuk a júniusban az olaszországi Bolognában megrendezett 7. Európai Konzervációbiológiai Kongresszuson (ECCB) is. Két poszterrel is jelen voltunk, az egyikkel népszerűsítettük a projekt céljait és tevékenységeinket, a másikkal pedig a rovarbarát legeltetést. A két poszter iránt rengetegen érdeklődtek és a téma több nemzetközi szakértőjével is sikerült ígéretes szakmai kapcsolatokat kialakítanunk.

Lakossági fórum

Január végén két lakossági fórumot tartottunk Akasztón és Hartán. Az érdeklődők megismerhették Miklapuszta természeti értékeit, a projektünk céljait és tevékenységeit. Ezúton is köszönjük a megjelenteknek a részvételt!

Az első mesterséges rovarélőhelyek

Elkezdtük a mesterséges élőhelyek kihelyezését az ízeltlábú közösségek faj és egyedszám növelése érdekében Miklapusztán. Első körben a projekt terület 20 pontjára helyeztünk ki féreghajtószermentes marhatrágya kupacokat, amelyek táplálkozó és szaporodóhelyet nyújtanak majd kétszárnyúaknak, galacsinhajtó bogaraknak és ganajtúró bogaraknak.

Virágzik a Kisfészkű aszat

Nyáron lezajlott a projekt első kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) állományfelmérése, amely során a faj korábban ismert élőhelyeit jártuk be, összesen 8 helyszínen. A felmérés eredményei alapján a miklapusztai állományt minimum 15 000 tőre becsüljük. A kisvirágú aszat kétéves növény, első évben csak tőlevélrózsát fejleszt, második évben virágzik. Virágai aprók, júliusban virágzik, termése repítőszőrös kaszat. Pannon-endemikus (bennszülött) faj, legnagyobb állományai Magyarországon találhatóak, védett, természetvédelmi értéke 5000 ft.