Skip to main content

Rovarhotelek a pusztában

Folytatódott a mesterséges élőhelyek kihelyezése az ízeltlábúak számára. A projekt-terület 21 pontjára raktunk ki általunk készített új típusú, innovatív rovarhoteleket. A rovarhotelek kialakításuknak köszönhetően elsősorban a talajfelszínen vagy annak közelében élő ízeltlábúaknak nyújt majd táplálkozó-, búvó-, szaporodó- és telelőhelyet.

Lifeforbugsandbirds Bolognában

A projektet bemutattuk a júniusban az olaszországi Bolognában megrendezett 7. Európai Konzervációbiológiai Kongresszuson (ECCB) is. Két poszterrel is jelen voltunk, az egyikkel népszerűsítettük a projekt céljait és tevékenységeinket, a másikkal pedig a rovarbarát legeltetést. A két poszter iránt rengetegen érdeklődtek és a téma több nemzetközi szakértőjével is sikerült ígéretes szakmai kapcsolatokat kialakítanunk.

Lakossági fórum

Január végén két lakossági fórumot tartottunk Akasztón és Hartán. Az érdeklődők megismerhették Miklapuszta természeti értékeit, a projektünk céljait és tevékenységeit. Ezúton is köszönjük a megjelenteknek a részvételt!

Az első mesterséges rovarélőhelyek

Elkezdtük a mesterséges élőhelyek kihelyezését az ízeltlábú közösségek faj és egyedszám növelése érdekében Miklapusztán. Első körben a projekt terület 20 pontjára helyeztünk ki féreghajtószermentes marhatrágya kupacokat, amelyek táplálkozó és szaporodóhelyet nyújtanak majd kétszárnyúaknak, galacsinhajtó bogaraknak és ganajtúró bogaraknak.

Virágzik a Kisfészkű aszat

Nyáron lezajlott a projekt első kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) állományfelmérése, amely során a faj korábban ismert élőhelyeit jártuk be, összesen 8 helyszínen. A felmérés eredményei alapján a miklapusztai állományt minimum 15 000 tőre becsüljük. A kisvirágú aszat kétéves növény, első évben csak tőlevélrózsát fejleszt, második évben virágzik. Virágai aprók, júliusban virágzik, termése repítőszőrös kaszat. Pannon-endemikus (bennszülött) faj, legnagyobb állományai Magyarországon találhatóak, védett, természetvédelmi értéke 5000 ft.

Népszerűsítés Hódmezővásárhelyen

2023-ban részt vettünk a Hódmezővásárhelyen megrendezett Alföldi Állattenyésztési Napokon, az érdeklődők két standon is megtalálhattak minket. A három nap alatt rengeteg gazdálkodóval konzultáltunk, népszerűsítve a rovar- és madárbarát legeltetést az állattartók körében.
Az eseményen több mint száz gazdálkodó töltötte ki kérdőívünket. Ha Ön legeltetéses állattartással foglalkozik és szeretné segíteni kutatásunkat, kérjük, töltse ki Ön is kérdőívünket, mely az alábbi linken érhető el. Ha ismerősi körében van lehetséges érdeklődő, kérjük, hogy továbbítsa neki is!
 A kérdőívet IDE KATTINTVA tudják kitölteni.

Gulipán

A terület egyik madártani értéke a gulipán (Recurvirostra avosetta), melynek állománya 10-20 pár között mozog Miklapusztán. Egyedszámát elsősorban a szikes tavak vízszintje befolyásolja. Jellegzetes felfelé hajló csőrével kaszáló mozdulatokat végez a sekély vízben, így gyűjti össze rákokból és más vízi gerinctelenekből álló táplálékát. Négy tojását a talajra épített fészekbe rakja, a kikelő fiókák fészekhagyók. Legfőbb ragadozói a dolmányos varjak és a vörös rókák, melyek a tojásokra és a fiókákra is veszélyt jelentenek. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250.000 Forint.

Fotó: Takács Fanni

Széki lile

A projekt egyik célfaja a széki lile. Ez az apró termetű parti madár nemcsak a területen, de egész Magyarországon kiemelkedő természetvédelmi érték. Állománya ingadozó, hazánkban 0-20 pár között mozog. Vakszikeseken, szikes tavaknál, és tengerpartokon figyelhető meg. A hazai szikes tavak eltűnése, kiszáradása, feltöltődése negatívan érinti a fajt. Védelme szempontjából nagyon fontos a juhokkal történő legeltetés. A legelő állatok visszaszorítják a növényzetet, a trágyájukban fejlődő rovarok pedig táplálékot jelentenek. A széki lile fészke egy talajra kapart mélyedés, amelybe általában 3 tojást raknak.

Írta: Tóth Máté

Újraindult a legeltetés Miklapusztán

Látványosak a különbségek a növényzetben a felhagyott (balra) és legelt területek között

Hosszú évtizedek után újra legelnek juhok Miklapusztán. Jelenleg mintegy 200 db szürkemarha és kb. 500 juh járja a tájat, segítve ezzel a természetvédelmi kezelést. Ez egy hatalmas mérföldkő a projekt életében.

Valamikor régen 2-2500 db juh legelt Miklapusztán. Az állattartás visszaszorulásával fokozatosan eltűntek a projekt magterületéről, ahol a növényzet megerősödött és ahol elszaporodtak a nemkívánatos növényfajok (pl. nád, ezüstfa, selyemkóró).

Az állatok legelésükkel és taposásukkal visszaszorítják az invazív növényeket, trágyájuk pedig tápanyaggal látja el az őshonos növényzetet, rovarok lárvái fejlődhetnek benne, melyek madaraknak, elsősorban a projekt két célfajának, az ugartyúknak és a széki lilének nyújtanak táplálékot. A rövidre rágott gyep kedvelt fészkelőhelye az említett madaraknak.

Fotó: Lengyel Szabolcs