Skip to main content

Népszerűsítés Hódmezővásárhelyen

2023-ban részt vettünk a Hódmezővásárhelyen megrendezett Alföldi Állattenyésztési Napokon, az érdeklődők két standon is megtalálhattak minket. A három nap alatt rengeteg gazdálkodóval konzultáltunk, népszerűsítve a rovar- és madárbarát legeltetést az állattartók körében.
Az eseményen több mint száz gazdálkodó töltötte ki kérdőívünket. Ha Ön legeltetéses állattartással foglalkozik és szeretné segíteni kutatásunkat, kérjük, töltse ki Ön is kérdőívünket, mely az alábbi linken érhető el. Ha ismerősi körében van lehetséges érdeklődő, kérjük, hogy továbbítsa neki is!
 A kérdőívet IDE KATTINTVA tudják kitölteni.

Gulipán

A terület egyik madártani értéke a gulipán (Recurvirostra avosetta), melynek állománya 10-20 pár között mozog Miklapusztán. Egyedszámát elsősorban a szikes tavak vízszintje befolyásolja. Jellegzetes felfelé hajló csőrével kaszáló mozdulatokat végez a sekély vízben, így gyűjti össze rákokból és más vízi gerinctelenekből álló táplálékát. Négy tojását a talajra épített fészekbe rakja, a kikelő fiókák fészekhagyók. Legfőbb ragadozói a dolmányos varjak és a vörös rókák, melyek a tojásokra és a fiókákra is veszélyt jelentenek. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250.000 Forint.

Fotó: Takács Fanni

Széki lile

A projekt egyik célfaja a széki lile. Ez az apró termetű parti madár nemcsak a területen, de egész Magyarországon kiemelkedő természetvédelmi érték. Állománya ingadozó, hazánkban 0-20 pár között mozog. Vakszikeseken, szikes tavaknál, és tengerpartokon figyelhető meg. A hazai szikes tavak eltűnése, kiszáradása, feltöltődése negatívan érinti a fajt. Védelme szempontjából nagyon fontos a juhokkal történő legeltetés. A legelő állatok visszaszorítják a növényzetet, a trágyájukban fejlődő rovarok pedig táplálékot jelentenek. A széki lile fészke egy talajra kapart mélyedés, amelybe általában 3 tojást raknak.

Írta: Tóth Máté

Újraindult a legeltetés Miklapusztán

Látványosak a különbségek a növényzetben a felhagyott (balra) és legelt területek között

Hosszú évtizedek után újra legelnek juhok Miklapusztán. Jelenleg mintegy 200 db szürkemarha és kb. 500 juh járja a tájat, segítve ezzel a természetvédelmi kezelést. Ez egy hatalmas mérföldkő a projekt életében.

Valamikor régen 2-2500 db juh legelt Miklapusztán. Az állattartás visszaszorulásával fokozatosan eltűntek a projekt magterületéről, ahol a növényzet megerősödött és ahol elszaporodtak a nemkívánatos növényfajok (pl. nád, ezüstfa, selyemkóró).

Az állatok legelésükkel és taposásukkal visszaszorítják az invazív növényeket, trágyájuk pedig tápanyaggal látja el az őshonos növényzetet, rovarok lárvái fejlődhetnek benne, melyek madaraknak, elsősorban a projekt két célfajának, az ugartyúknak és a széki lilének nyújtanak táplálékot. A rövidre rágott gyep kedvelt fészkelőhelye az említett madaraknak.

Fotó: Lengyel Szabolcs

Agárkosborok Miklapusztán

Áprilisban lilára festi a miklapusztai löszhátakat az agár sisakoskosbor (Anacamptis morio). A faj 2022-ben az év vadvirága volt. Április közepétől virágzik egészen május végéig. Élőhelyét hegyi kaszálók, mocsárrétek, száraz gyepek, szikes legelők, homokpuszták jelentik elsősorban. Az egyik legelterjedtebb és legkorábban virágzó kosborfajunk. Állományát élőhelyeinek eltűnése, átalakítása, a legeltetéses állattartás visszaszorulása veszélyezteti, az Alföldön sok helyről eltűnt. 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 10.000 forint.
Fotók: Kelemen András

Információs tábláink kihelyezésre kerültek

Kihelyeztük a projekt tevékenységeit és a terület természeti értékeit bemutató információs táblákat. A négy táblából egy a forgalmas hartai Zarándokház udvarán található, ahol a helyiek és a messzebbről érkezők is megismerhetik tevékenységünket. A másik három táblát a projekt-terület szélein helyeztük ki, melyek közül az egyik a jövőben hamarosan kiépítésre kerülő tanösvény mentén található.

Az első ízeltlábú felmérés

Nyár végére lezajlott az ízeltlábú fajok és közösségek felmérése Miklapusztán. Az eredmények alapján az ízeltlábú közösség összetételét fogjuk összehasonlítani egy 31 évvel ezelőtt végzett felmérés eredményeivel. Továbbá elvégeztük a pusztai gyalogcincér állományának első felmérését is, így több ismeretet szereztünk e veszélyeztetett faj elterjedéséről és aktivitásáról. A következő évben mesterséges élőhelyeket (farakások, trágyakupacok, rovarhotelek) is kihelyezünk, hogy növelhessük a rovarok mennyiségét a területen.

Természetvédelmi projekt indult Miklapusztán

Pozsgás zsázsa foltjaival tarkított vakszik

A Kiskunsági Nemzeti Park „Miklapuszta” tájegysége az ország közepén helyezkedik el, Bács-Kiskun megyében. Országosan védett természeti terület, kiterjedése meghaladja a hatezer hektárt. Az ország talán legszebb szikes pusztái itt találhatóak: kilométeres hosszúságú vakszikes felszínek, akár 1-1,5 méter magas szikpadkákkal és mélyebben fekvő mocsarakkal, mocsárrétekkel tarkítva. Területeinek kb. ötöde az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet része.

Az Ökológiai Kutatóközpont, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Debreceni Egyetem Élvonal Shorebird Science csoportja és a Dunatáj Közalapítvány szakemberei az Európai Unió LIFE-Nature programjának támogatásával természetvédelmi projektet hajtanak itt végre, melynek során többek között sok kerül a legeltetés visszaállítására, az özönnövények irtására, és a féreghajtószer-használat hatásainak vizsgálatára is.