



A terület egyik madártani értéke a gulipán (Recurvirostra avosetta), melynek állománya 10-20 pár között mozog Miklapusztán. Egyedszámát elsősorban a szikes tavak vízszintje befolyásolja. Jellegzetes felfelé hajló csőrével kaszáló mozdulatokat végez a sekély vízben, így gyűjti össze rákokból és más vízi gerinctelenekből álló táplálékát. Négy tojását a talajra épített fészekbe rakja, a kikelő fiókák fészekhagyók. Legfőbb ragadozói a dolmányos varjak és a vörös rókák, melyek a tojásokra és a fiókákra is veszélyt jelentenek. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250.000 Forint.

Fotó: Takács Fanni

A projekt egyik célfaja a széki lile. Ez az apró termetű parti madár nemcsak a területen, de egész Magyarországon kiemelkedő természetvédelmi érték. Állománya ingadozó, hazánkban 0-20 pár között mozog. Vakszikeseken, szikes tavaknál, és tengerpartokon figyelhető meg. A hazai szikes tavak eltűnése, kiszáradása, feltöltődése negatívan érinti a fajt. Védelme szempontjából nagyon fontos a juhokkal történő legeltetés. A legelő állatok visszaszorítják a növényzetet, a trágyájukban fejlődő rovarok pedig táplálékot jelentenek. A széki lile fészke egy talajra kapart mélyedés, amelybe általában 3 tojást raknak.
Írta: Tóth Máté

Hosszú évtizedek után újra legelnek juhok Miklapusztán. Jelenleg mintegy 200 db szürkemarha és kb. 500 juh járja a tájat, segítve ezzel a természetvédelmi kezelést. Ez egy hatalmas mérföldkő a projekt életében.
Valamikor régen 2-2500 db juh legelt Miklapusztán. Az állattartás visszaszorulásával fokozatosan eltűntek a projekt magterületéről, ahol a növényzet megerősödött és ahol elszaporodtak a nemkívánatos növényfajok (pl. nád, ezüstfa, selyemkóró).
Az állatok legelésükkel és taposásukkal visszaszorítják az invazív növényeket, trágyájuk pedig tápanyaggal látja el az őshonos növényzetet, rovarok lárvái fejlődhetnek benne, melyek madaraknak, elsősorban a projekt két célfajának, az ugartyúknak és a széki lilének nyújtanak táplálékot. A rövidre rágott gyep kedvelt fészkelőhelye az említett madaraknak.
Fotó: Lengyel Szabolcs



Kihelyeztük a projekt tevékenységeit és a terület természeti értékeit bemutató információs táblákat. A négy táblából egy a forgalmas hartai Zarándokház udvarán található, ahol a helyiek és a messzebbről érkezők is megismerhetik tevékenységünket. A másik három táblát a projekt-terület szélein helyeztük ki, melyek közül az egyik a jövőben hamarosan kiépítésre kerülő tanösvény mentén található.

Nyár végére lezajlott az ízeltlábú fajok és közösségek felmérése Miklapusztán. Az eredmények alapján az ízeltlábú közösség összetételét fogjuk összehasonlítani egy 31 évvel ezelőtt végzett felmérés eredményeivel. Továbbá elvégeztük a pusztai gyalogcincér állományának első felmérését is, így több ismeretet szereztünk e veszélyeztetett faj elterjedéséről és aktivitásáról. A következő évben mesterséges élőhelyeket (farakások, trágyakupacok, rovarhotelek) is kihelyezünk, hogy növelhessük a rovarok mennyiségét a területen.


A Kiskunsági Nemzeti Park „Miklapuszta” tájegysége az ország közepén helyezkedik el, Bács-Kiskun megyében. Országosan védett természeti terület, kiterjedése meghaladja a hatezer hektárt. Az ország talán legszebb szikes pusztái itt találhatóak: kilométeres hosszúságú vakszikes felszínek, akár 1-1,5 méter magas szikpadkákkal és mélyebben fekvő mocsarakkal, mocsárrétekkel tarkítva. Területeinek kb. ötöde az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet része.
Az Ökológiai Kutatóközpont, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Debreceni Egyetem Élvonal Shorebird Science csoportja és a Dunatáj Közalapítvány szakemberei az Európai Unió LIFE-Nature programjának támogatásával természetvédelmi projektet hajtanak itt végre, melynek során többek között sok kerül a legeltetés visszaállítására, az özönnövények irtására, és a féreghajtószer-használat hatásainak vizsgálatára is.